Szolgáltatásaink

Raktárunk 1200 négyzetméteren szolgálja ki a nemzetközi gyűjtő forgalmat saját vagy idegen eszközzel történő oda és elfuvarozással. Szívesen fogadjuk azon érdeklődőket is, akik árujukat nálunk kívánják tárolni, akár gyártás után, akár import beszállítással, majd későbbi kiszállítással belföldi címzetthez vagy export partneréhez. A tárolás ideje alatt címkézés, komissiózás lehetséges rövid határidőre kedvező díjtételekkel.

Bérraktározás szervezése és bonyolítása igény szerint Anglia több pontján vagy Írországban is.

Raktározott árujából egységcsomagokat készítünk, melyet külön csomagolással ellátva tudunk kiszállítani vevőinek.

Tehergépkocsiról tehergépkocsira, illetve vasútról tehergépkocsira.

Bérraktározott árujának raktárból történő mozgását, szállítólevél készítést egyaránt vállaljuk.

Nálunk tárolt árujáról természetesen naprakész leltárt vezetünk (SAP).

• CMR bizonylatok biztosítása és kiállítása,
• teljes körű okmánykezelés és vám elé állítás, korszerű vámirodával.

MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK

1. §
Alkalmazási terület
1. E szállítmányozási feltételeket kell alkalmazni mindazokra a szerződésekre, amelyek a megbízó és szállítmányozó között jönnek létre és a magyar jog szerint szállítmányozásnak minősülnek.
2. Ha a szállítmányozó kombinált fuvarokmányt bocsát ki (MTO/CTO), úgy ezen feltételek nem alkalmazhatók.
2. §
Szállítmányozási szerződés
1. A szállítmányozó a szállítmányozási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízásban szereplő fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében a megbízó javára megköti és a megbízással összefüggésben kiegészítő tevékenységet is végez.
2. E feltételeket kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó a fuvarozási/egyéb szerződéseket megbízója nevében köti meg, vagy ha az áru átvételére kap megbízást.
3. A szállítmányozó ajánlata csak azonnali elfogadás esetén érvényes, kivéve ha az ajánlatban az ajánlati kötöttség határideje meg van határozva. Ez esetben a megbízásnak a szállítmányozóhoz a határidő utolsó napján meg kell érkeznie.
4. A megbízást írásban kell adni; a telefonon, szóban adott megbízást a megbízó haladéktalanul írásban megerősíteni köteles. Ennek elmulasztásából eredő bármely következményért a megbízó felel.
5. A megbízásnak a szállítmányozási szerződéshez szükséges adatokat pontosan kell tartalmaznia. A hiányos, vagy pontatlan megbízásból fakadó következmények a megbízót terhelik.
6. A szállítmányozó nem köteles a megbízó által közölt adatok valódiságát ellenőrizni.
7. Nem jön létre a szállítmányozási szerződés, ha a szállítmányozó a megbízó ajánlatára nem tesz a megbízással azonos tartalmú elfogadó nyilatkozatot. Ha a megbízás nem elegendően részletes, illetve pontatlan, úgy a jogviszony a javított/kiegészített megbízás kézhezvételétől keletkezik.
8. A megbízónak olyan utasítása, amely szerint a küldeményt harmadik személy rendelkezésére kell tartani, már nem vonható vissza akkor, ha a küldeménnyel kapcsolatban a harmadik személyt a rendelkezési jog már megilleti.
3. §
A megbízás teljesítése
1. A szállítmányozó a megbízás teljesítése során a gondos kereskedőtől elvárható magatartást köteles tanúsítani s mindenek előtt a megbízó érdekeit kell képviselnie.
2. A megbízó utasításait köteles követni a szállítmányozó, azok szakszerűtlenségére azonban a megbízó figyelmét fel kell hívnia. A célszerűtlen, szakszerűtlen és késedelmesen adott utasítások következményeit a megbízó viseli.
3. A szállítmányozó köteles a megbízót tájékoztatni minden olyan körülményről, amely a megbízás teljesítését akadályozza, vagy annak bármiféle módosítását teszi szükségessé.
4. Ha a megbízó a megbízást visszavonja és a szállítmányozó a megbízás teljesítése érdekében már intézkedéseket tett, úgy az ebből fakadó károkat és költségeket, valamint a szállítmányozási díjat a megbízó tartozik megtéríteni.
5. Amennyiben olyan körülmények következnek be, amelyek a szállítmányozó kötelezettségeinek teljesítését részben vagy egészben lehetetlenné teszik, úgy a szállítmányozó jogosult elállni, és költségeit, valamint arányos díját követelni.
6. Ha a megbízó az eredeti megbízást úgy módosítja, hogy az teljesíthetetlenné válik, a szállítmányozó a szerződés teljesítésétől elállhat és követelheti felmerült költségeinek megtérítését, valamint díjazását.
7. Ha a szállítmányozó kért, de nem kapott utasítást a szükséges időn belül a megbízótól, úgy a szállítmányozó saját belátása szerint jogosult intézkedni. Az intézkedés során a szállítmányozó a megbízó kárának enyhítését és az észszerűségi szempontokat köteles figyelembe venni.
8. A megbízó kifejezett tiltása hiányában a szállítmányozó jogosult a küldeményt gyűjtő forgalomban továbbítani.
9. A szállítmányozó csak a szállítmányozással közvetlenül összefüggő hatósági rendelkezéseket köteles ismerni és betartani. Minden egyéb hatósági rendelkezés betartásáért a szállítmányozó nem felel.
10. A szállítmányozó jogosult a fuvarozást részben vagy egészben saját maga is teljesíteni.
11. A szállítmányozó kifejezett nyilatkozat hiányában nem garantálja, hogy a küldeményt meghatározott napon/járattal továbbítja.
12. A szállítmányozó a megbízó kérésére átvételi elismervényt bocsát ki.
4. §
A Küldemény átadása a szállítmányozónak
1. Amikor a megbízó a küldeményt a szállítmányozónak/megbízottjának átadja, a szállítmányozó jogosult, de nem köteles – a küldemény darabszámának kivételével – a küldemény tényleges adatait megállapítani.
2. Amennyiben az ellenőrzött adatok a megbízás adataiból oly mértékben eltérnek, hogy más elszámolási kondíciók kialakítása szükséges, úgy a szállítmányozó a megbízót e körülményről haladéktalanul értesíti azzal, hogy az ajánlat/megbízás és a ténylegesen átadott küldemény adatai egymásnak nem felelnek meg. Minden e körülményből fakadó következmény/késedelem, díjszint, költségek stb.) a megbízót terhelik.
3. Ha a küldemény adatai bármely okból javításra szorulnak, úgy e tényt a szállítmányozó a megbízóval közli és szükség esetén utasítást kér.
4. A szállítmányozó a küldeményt csomagolni, kötegelni, a csomagolást javítani nem köteles, kivéve a halasztást nem tűrő kárelhárítás esetét. Ilyen esetekben a megbízó köteles az ebből eredő költségeket megtéríteni.
5. §
Veszélyes, különleges kezelést igénylő küldemények
1. Más küldeményekre, egyéb javakra és személyekre veszélyes küldeményeket, vagy olyanokat, amelyek gyors romlásnak vannak kitéve, ill. egyébként érzékenyek, csak a szállítmányozóval történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehet a szállítmányozónak/megbízottjának átadni és annak veszélyes jellegét az okmányon és a küldeményeken fel kell tüntetni.
2. A megbízó/megbízottja az egyes fuvarozási módok veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályzatban foglalt árubesorolás megjelölésével a küldemény veszélyes/különleges tulajdonságairól aláírt nyilatkozatot köteles előzetesen átadni a szállítmányozónak. Ennek elmulasztásából fakadó minden kárért a megbízó felel.
3. Ha a megbízó a küldemény veszélyes természetére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a szállítmányozó jogosult minden olyan intézkedést megtenni, amely a küldemények természetéből fakadó veszélyek elhárításához szükséges. Ennek költségeit a megbízó köteles a szállítmányozónak megtéríteni.
6. §
Szállítmánybiztosítás
1. A szállítmányozó a küldeményt csak a megbízó írásbeli utasítására és költségére biztosítja a megbízó által megjelölt biztosítási feltételek szerint, a megbízásban megjelölt adatok alapján.
2. A küldemény értékének közlése önmagában nem minősül biztosításra szóló megbízásnak.
7. §
Fizetés
1. A megbízó köteles a szállítmányozónak átvételi díjtételes forma esetén a szállítmányozási díjat, bizományosi elszámolási forma esetén a felmerült költségeket és a szállítmányozási jutalékot megfizetni.
2. A szállítmányozó számlái egyéb megállapodás hiányában a kézhezvétel után azonnal esedékesek, a fizetési késedelem külön felszólítás vagy egyéb feltétel nélkül azonnal beáll. A késedelmi kamat a hatályos magyar jogszabályok szerint számolandó el.
3. A szállítmányozó jogosult előleget kérni, a megbízóval fizetés tekintetében külön megállapodást kötni, ill. költségeit és díjat belföldi megbízótól azonnali inkasszóval beszedni.
4. Ha a megbízó a szállítmányozási megbízásban harmadik személy fizetését ígéri a szállítmányozási szerződés teljesítéséért, a szállítmányozó e feltételt visszautasíthatja, illetve e harmadik személy nem fizetése esetén a megbízó tartozik a szállítmányozó követeléseit – kamatokkal együtt – kielégíteni.
5. A szállítmányozó követeléseivel szemben a megbízó által megjelölt harmadik személy beszámítással, visszatartással nem élhet.
8. §
Zálogjog, visszatartási jog
1. A szállítmányozónak zálogjoga van mindazon dolgok és egyéb értékek felett, amelyek a birtokában vannak, illetve amelyekről okmányok útján rendelkezhet mindazon követeléseinek erejéig, amelyek az adott szállítmányozási megbízásból erednek, függetlenül attól, hogy azok esedékesek-e vagy sem.
2. A zálogjog/visszatartási jog kiterjed olyan dolgokra/értékekre is amelyek az adott szállítmányozási megbízással nincsenek ugyan kapcsolatban, de a megbízó pénzügyi helyzete a szállítmányozó követelésének teljesítését veszélyezteti, illetve ha az adós tartozását tartósan nem rendezi.
3. A szállítmányozó zálogjogát kereskedelmi úton bírósági eljárás nélkül érvényesítheti.
9. §
A szállítmányozó felelőssége
1. A szállítmányozó felel a szerződésszegéssel okozott kárért, feltéve, hogy vétkesen járt el. A szállítmányozó nem felel azokért a károkért, amelyeket az általa igénybevett fuvarozók, raktározók, rakodók közvetett szállítmányozók vagy egyéb szolgáltatásokat nyújtó személyek okoznak, kivéve ha a szállítmányozó ezek kiválasztásánál nem a szállítmányozótól elvárható gondossággal járt el.
2. A felek megállapodhatnak abban, hogy a szállítmányozó a fent megnevezett személyekkel szembeni kártérítési igényeket a megbízó számlájára és veszélyére perben vagy peren kívül érvényesíti. A szállítmányozót az eljárás sikerétől függetlenül ezért a tevékenységért a felek által megállapodott díj illeti meg.
3. Ha a szállítmányozó felelőssége megállapítható és az igényjogosult belföldi székhelyű személy, felelősségére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ha a szállítmányozó felelőssége megállapítható és az igényjogosult külföldi székhelyű személy, felelőssége olyan mértékben korlátozott, amilyen mértékben az igényjogosult országában a szállítmányozási szerződésre vonatkozó szabályok felelősségét korlátozzák.
4.1 A szállítmányozó a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozóként felel, ha
a) a küldeményt maga fuvarozta,
b) gyűjtőforgalomban továbbíttatta és a kár ennek következtében állt elő,
c) a küldeményben bekövetkezett kár szállítmányozási tevékenysége körében
d) keletkezett,
4.2 Ha a szállítmányozó fuvarozóként felel, felelősségére a ténylegesen alkalmazott fuvarozási mód szabályai és az általános szabályok alkalmazandók.
4.3 Ha nem állapítható meg, hogy a kár melyik fuvarozási mód tartama alatt keletkezett, úgy a felelősség mértéke az összetett fuvarozásban alkalmazott fuvarozási módok szabályai közül az, amely a megbízóra nézve a legelőnyösebb.
4.4 Ha a szállítmányozó fuvarozói felelőssége megállapítható és az igényjogosult külföldi székhelyű személy, felelőssége olyan mértékben korlátozott, amilyen mértékben az igényjogosult országában az adott jogügyletre vonatkozó szabályok, a fuvarozó felelősségét korlátozzák.
5.1 A szállítmányozó akkor is fuvarozóként felel, ha ezt a felelősséget kifejezetten és írásban elvállalta. Ez esetben az alant következő kiegészítő szabályok is alkalmazandók.
5.2 Ha a szállítmányozó a fuvarozói felelősséget kifejezetten és írásban elvállalta, késedelmes átvétel vagy kiszolgáltatás esetén óránként meghatározott kötbért tartozik fizetni, amelynek mindenkor alkalmazandó összegét a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége teszi közzé.* A megbízó a kötbért meghaladó kárának megtérítését csak akkor követelheti, ha a határidőben történő kiszolgáltatáshoz fűződő érdekét közölte és a szállítmányozó a határidő megtartását a ki-szolgáltatási érdek ismeretében vállalta, továbbá, ha a megbízó bizonyítja, hogy a késedelem okát nem a szállítmányozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
5.3 A szállítmányozó írásban, külön díj ellenében, elvállalhatja továbbá azt is, hogy a megbízónak megtérítí azon bizonyított károkat is, amelyeket a megbízó – a szállítmányozási (fuvarozási) szerződés késedelmes teljesítése miatt – harmadik személyeknek okozott. A szállítmányozó ezen pont szerinti kötelezettsége nem a tényleges felelősségen alapul, hanem üzleti szolgáltatásnak minősül.
5.3.1 Ilyen igény esetén a megbízásban közölni kell a várható kárfajtákat, azok várható (becsült) összegét, és csatolni kell azokat az okmányokat, amelyek azt igazolják, hogy a megbízó az esetleges kárral harmadik személyeknek tartozik. Az esetleges kár bekövetkezte után azokat az okmányokat is csatolni kell, amelyek azt igazolják, hogy a megbízó a károkat megfizette.
5.3.2 Nem téríti meg a szállítmányozó azt a kárt, amely ellenállhatatlan erőre, természeti katasztrófára, hatósági intézkedésekre, sztrájkra, a szállítmányozó vagy közreműködője által meg nem akadályozható körülményre vagy más, nem a normális szállítmányozási/fuvarozási ügymenetre vezethető vissza.
5.3.3 A szállítmányozó a kár megtérítését ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a megbízó, – szükség szerint -, a szállítmányozóra ruházza mindazokat a jogokat, amelyek a megbízót más személyekkel szemben, a kárral összefüggésben megilletik, és az ehhez szükséges a kárt tényben és jogban megalapozó okmányokat a szállítmányozónak átadja. A károk megtérítése a szállítmányozó döntésétől függ, ha az akár tényben, akár jogban csak valószínűsíthető. Ha a megbízó a kárt a szállítmányozó előzetes beleegyezése nélkül fizette volna ki, úgy ez a szállítmányozót nem köti.
10. §
Elévülés
1. A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, de legkésőbb az áru kiszolgáltatása napján.
11. §
Alkalmazandó jog. Joghatóság
1. A szállítmányozó szerződéseire a magyar anyagi jogot kell alkalmazni.
2. Vitás ügyeiket a felek békés úton kísérlik meg rendezni.
3. Amennyiben a felek külön megállapodást nem kötöttek, a felek közötti minden jogvitára a szállítmányozó székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
A szállítmányozó fenntartja magának a jogot, hogy ezen ÁLTATLÁNOS FELTÉTELEK egyes rendelkezéseitől külön megállapodás alapján, vagy egyes szerződésekben eltérjen.

*A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének elnöksége 2003. január 28.-i ülése a következő döntést hozta: “Az elnökség az ÁSZF 9. §5.2. pont tekintetében közzéteszi a kötbér összegét a következők szerint: 60 EUR/óra, maximálisan azonban a fuvardíj kétszerese.”

_________________________________________________

Incoterms 2000 klauzulák

A kereskedelemben a rendszeresen ismétlődő üzletkötések tartalmi és formai elemeit, feltételeit, az üzletkötés kialakult módját, gyakorlatát nevezzük szokásnak. A kereskedők, illetve szervezeteik összegyűjtötték és írásba foglalták a szokásokat. Az írásba foglalt szokást szokványnak nevezzük. Szokványt nemzetközi szervezetek is alkothatnak.
Az Incoterms a világkereskedelemben alkalmazható kidolgozott szokvány, amelynek valamely “paritására” hivatkozva mind az eladó, mind pedig a vevő biztos lehet abban, hogy felelősségüket egyértelműen meghatározták. Nincs szükség tehát arra, hogy a felek minden alkalommal részletekbe menően rögzítsék kötelezettségeiket, elegendő a megfelelő paritás kiválasztása és abban való megállapodás. Segítségével csökkenthető a bizonytalanság, a költséges jogviták keletkezésének esélye.

Az Incoterms megalkotója a párizsi központú ICC (International Chamber of Commerce – Nemzetközi Kereskedelmi Kamara), amely 137 ország több ezer üzleti szereplőjét, cégeit tömöríti és 80 éves működésre tekinthet vissza. 1996 óta magyarországi szervezetek is részt vesznek ebben a munkában, ekkor jött létre az ICC Hungary, az első ICC nemzeti bizottság hazánkban.

Az ICC első ízben 1936-ban dolgozta a Nemzetközi Kereskedelmi Feltételeket (INternational COmmercial TERMS). A nemzetközi fejlődést követve az ICC 1953-ban, 1967-ben, 1980-ban, 1990-ben, és kétéves előkészület után, 2000. január 1-jén léptette életbe a legújabb változatot.
Fontos tudni, a szokvány csak kifejezett kikötés esetén érvényesül, tehát a szerződésben pontosan kell arra hivatkozni. (pl. FOB Hamburg INCOTERMS 2000.).
A szokvány nem jogszabály, így nem évül el, azaz ma is érvényes az 1936-os Incoterms – ha arra hivatkoznak.

Az Incoterms 2000 szakszerűen és érthetően fogalmazza meg az eladó és a vevő kötelezettségeit.

A 13 paritást E, F, C és D csoportokba sorolja, amely kiindul az Ex Works paritástól, ahol az exportőr saját telephelyén adja át az árut, folytatódik az F-csoporttal (FCA, FAS, FOB), ahol az eladó a fuvarozónak való átadásig gondoskodik az áru továbbításáról, majd a C-csoporttal (CFR, CIF, CPT, CIP), ahol az eladó már a fuvarozási szerződést is megköti (de a kockázat a vevőé marad), és végül zárul a D-csoporttal (DAF, DES, DDU, DDP), amelynek értelmében az eladónak viselnie kell az árunak a rendeltetési országba történő eljuttatása kockázatát és költségeit.

Az Incoterms 2000 logikája, hogy annak kell intézni a vámkezeltetést, akinek a felek közül a vámkezeltetés helyéhez esik közel a telephelye. Tehát az eladó az exportvám-kezeltetésért lehet felelős, a vevő /importőr pedig az importvámkezeltetésért. A FAS paritásnál az exportvámkezeltetést az eladónak kell végeznie. A DEQ paritásnál az importvámkezeltetés a vevő feladata.

Az FCA paritásnál, ha az átadás megnevezett helye az eladó telephelye, az eladónak kell az árut a vevő által kiállított fuvareszközre berakni. Azonban, ha az átadás helye nem az eladó telephelye, akkor az eladó fuvareszközén történik az átadás, a fuvareszközből nem kirakva.

Az Incoterms az eladó és a vevő közötti szerződés (és nem csak a szállítás) feltételeit rögzíti.
Megszabja, mely pontig viseli az eladó, és mely ponttól a vevő az áru szállításának költségét és kockázatát, tételesen (10 ismérv szerint) felsorolja azt is, mi az eladó és mi a vevő dolga pl. az engedélyek megszerzésé-nél, a fuvarozási szerződés megkötésekor, mikor és miről kell a partnert értesíteni, és milyen okmányokat kell beszerezni. Ebből következik, hogy szükség van másokkal (pl. szállítmányozóval, biztosítóval, bankkal, stb.) történő szerződéskötésre is.

Az Incoterms 2000 eltérései a régebbi klauzuláktól:

1. Az FAS paritás esetében az eladó kötelezi magát az árunak a kiszállításig való bérmentesítésére

(régebbi klauzulák szerint ez a vevő feladata volt).

1. A DEQ paritás esetében a vevő vállalja az importtal kapcsolatos formalitásokat, vámmal és egyéb költségekkel egyetemben.
2. Az áru ki- és berakodásának helyét szabályozza újra az FCA paritás meghatározás.

Az eladó akkor felel a rakodásért, ha a szállítás tőle történik (pl. egy szállítmányozó tőle viszi el az árut).
Ha azonban a szállítás más helyszínről történik, akkor az eladó felelőssége befejeződik a szállításra való készre jelentéssel (pl. “FCA repülőtér” kikötés esetén), tehát magáért a berakodásért nem felel. Ha nincs kifejezett megegyezéses elszállítási hely megnevezve és elvben több is szóba jöhet, úgy választhatja az eladó a neki legkedvezőbbet. Ezen új fogalmazással megszűnik a szállítás helyének a szállítás módjától függő megkülönböztetése, hiszen pontosan levezethető az a hely, ahol az eladónak kötelezettségeit teljesítenie kell.